Kozettan-Geokemiai Muhely

Lehetőséget adni hazai és külföldi meghívott kutatóknak kutatási eredményeinek bemutatására és megvitatására. A Műhely egy olyan fórum, ahol a kutatók még nem teljesen letisztult, esetleg provokatív jellegű modelleket is bemutathatnak és vitára bocsáthatnak. Célja továbbá a hallgatóság geológiai ismereteinek bővítése, hogy a hallgatóságnak lehetősége legyen megismerni más szakterületek/kutatási területek aktuális kérdéseit. A Műhelyben lehetőséget kívánunk adni TDK munkát végző és diplomázó hallgatóknak is , hogy eredményeiket bemutassák és megvitassák.

A Műhely előadásai nyitottak, azokra minden külsős és egyetemi kutatót/oktatót és hallgatót szívesen várunk!

A Kőzettani és Geokémiai tanszék TDK-zó, szakdolgozó és doktorandusz hallgatóinak részvétele erősen ajánlott az előadásokon.

A Kőzettani és Geokémiai Műhely előadásait és féléves programját a Geológiai Tanszékcsoport tanszékeinek hírdetőtábláin, valamint a Kőzettani és Geokémiai Tanszék honlapján hirdetjük meg.

A K.G. Műhely előadásairól mindenki egyénileg is kaphat információt, amennyiben jelentkezik a K.G. Műhely levelezési listájára. Jelenkezés a következő email címen lehetséges: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Az egyes előadásokról szóló hírlevél kiküldése az előadás hetének első felében (általában hétfőn) történik. A féléves programról szintén hírlevélben tájékoztatjuk a levelezőlistán szereplőket.

Felkérünk minden előadót, hogy előadásának figyelemfelkeltő rövid kivonatát (rövid absztraktját) küldje el előadása előtt legalább másfél héttel a szervezők részére.

Általában kéthetente a tavaszi és őszi szemeszterekben, ettől eltérés azonban az előadók kérésére lehet. Az előadások azonban mindig pénteki napon 13 órától kezdődnek.

Az előadások 30-45 percesek, melyek után lehetőség nyílik az előadások megvitatására.

Előadás történet (A Kőzettani és Geokémiai Műhelyben eddig elhangzott előadások listája)

1. 2002. január 11: H.-U. Schmincke (GEOMAR, Kiel, Németország): Structural, volcanic and compositional evolution of the Canary Islands with emphasis on ignimbrites.
2. 2002. január 25: Szakmány Gy. (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): Archeometria - múlt, jelen, jovo. (Különös tekintettel a csiszolt koeszközök vizsgálatára).
3. 2002. február 8: Kis V. (ELTE Ásványtani Tanszék): Kozetüvegek vizsgálata: kérdések és módszerek.
4. 2002. február 22: Demény A. (MTA Geokémiai Kutatólaboratórium): A Kola-félsziget karbonatitjai: köpenyheterogenitás és izotópok.
5. 2002. március 8: Embey-Isztin A. (Természettudományi Múzeum, Ásvány-Kozettár): Kéreg-köpeny kölcsönhatás.
6. 2002. április 5: Ch. Breitkreuz (TU Bergakadamie Freiberg, Németország): Crystal-rich mass flow deposits related to the eruption of a sublacustrine lavadome (Collio Basin, Lower Permian, Italian Alps).
7. 2002. április 19: R. Varga A. (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): Homokkövek ásványtani, kozettani és geokémiai vizsgálata – problémák és lehetoségek. és Lukács R. (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): A Bükkalja keleti részén eloforduló Si-gazdag piroklasztitok petrogenezise.
8. 2002. május 3: Th. Ntaflos (Geozentrum, Universität der Wien, Institut für Petrologie, Austria): High temperature, low pressure garnet-peridotites from Praguaniyeu: Evidence for plume activity in Northern Patagonia.
9. 2002. május 17: Pálfy J. (Természettudományi Múzeum, Oslénytár): U-Pb kormeghatározási módszer alkalmazása triász és jura idoskála kalibrációjában.
10. 2002. szeptember 6: H. Downes (Birkbeck College, University of London, U.K.): Miocene magmatic activity in Sardinia.
11. 2002. november 8: U. Martin (TU Bergakadamie Freiberg, Németország): General aspects of volcanic hazard assessment with examples from the Trans-Mexican Volcanic Belt.
12. 2002. november 22: Th. Ntaflos (Geozentrum, Universität der Wien, Institut für Petrologie, Austria): Continental Flood Basalt magmatism in Franz Josef Land, Arctic Russia.
13. 2002. november 29: U.S. Kloetzli (Geozentrum, Universität der Wien, Laboratory for Geochronology, Institute of Geology, Austria): Single zircon dating combined with zircon typology: a discussion of methodologies and examples.
14. 2002. december 13: A. Szakács (Institute of Geodynamics “Sabba S. Stefanescu”, Bukarest, Románia): A Dési Tufa kozettana, vulkanológiai jellege, petrogenezise és geodinamikai kapcsolata.
15. 2003. március 14: Harangi Sz. (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): Tercier-recens vulkanizmus az Alpi-Mediterrán térségben – petrogenetikai és geodinamikai következtetések.
16. 2003. március 20: Prof. M. Coltori (University of Ferrara, Olaszország): Mantle glasses as indicators of metasomatic agents and their relationships with amphibole genesis.
17. 2003. április 25: Dobosi G. (MTA Geokémiai Kutatólaboratórium): Gyémántok és polikristályos gyémántok.
18. 2003. május 9: M. Halmer (Department of Mineralogie, Universität der Wien, Ausztria): Volcanoes and Climate
19. 2003. október 17: Bali Eniko (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): Olvadék-peridotit kölcsönhatások nyomozása a felsoköpenyben Balaton-felvidéki ultrabázisos zárványok példáján.
20. 2003. november 7: Karátson Dávid (ELTE Természetföldrajzi Tanszék): A Lipari-szigetek vulkanizmusa domborzatelemzési modell tükrében.
21. 2003. november 21.: Szakács Sándor (Sabba Stefanescu Geofizikai Intézet, Románia): Vulkáni veszély elorejelzések problematikája.
22. 2003. november 28: Prof. Friedrich Koller (Department of Earth Sciences, University of Vienna, Ausztria): Permian Gabbros within the Lower Austroalpine Grobgneiss Unit.
23. 2003. december 5.: Galsa Attila (ELTE Geofizikai Tanszék): Köpenycsóvák (plumok) geodinamikája
24. 2004. március 12: Dr. Józsa Sándor (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): A pleisztocén Osduna-törmelék kozetfajtáinak bemutatása a Délpesti-síkság kavicsbányái alapján.
25. 2004. március 26: Dr. Lenkey László (ELTE Geofizikai Tanszék): Hány extenzió történt a Pannon-medencében a neogén során? Süllyedéstörténeti görbék elemzése, megnyúlási faktorok számítása. Kéreg- és litoszféravastagság a Pannon-medencében.
26. 2004. április 2: Mikes Tamás (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): Az egykristály-geokémiai módszerek szerepe üledékes kozetek lehordási területének kutatásában.
27. 2004. április 16: Dr. Elisabetta Starnini (Universita di Genova): High-pressure metaophiolites as a raw material of Neolithic polished stone tools in Northern Italy.
28. 2004. április 30: Falus György (ELTE Kozettani és Geokémiai Tanszék): A felsoköpeny deformációjának kapcsolata a medenceképzodési folyamatokkal: deformációs jelenségek és azok értelmezése a Pannon medence felso köpenyében.
29. 2004. május 21: Lipovics Tamás (ELTE Geofizikai Tanszék): A Tihanyi-félsziget vulkanizmusa geofizikai mérések alapján.
30. 2004. október 29.: Kiss Viktória (ELTE Ásványtani Tanszék): Vulkáni üvegek szerkezeti vizsgálata elektronmikroszkóppal: avagy mi mindenben különbözik az obszidián és a horzsakő.
31. 2004. november 12.: Surányi Gergely (ELTE Geofizikai Tanszék): Hazai neogén vulkanitok radiokativitása.
33. 2003. november 26.: Wéber Zoltán (Szeizmológiai Obszervatórium): A szeizmikus tomográfia alapjai és alkalmazási területei. és Bús Zoltán (Szeizmológiai Obszervatórium): A Pannon-medence alatti földkéreg szerkezete szeizmikus tomográfiai vizsgálatok alapján.
34. 2003. december 3.: Gucsik Arnold (Nyugat-Magyarországi Egyetem): Lézer által keltett sokk-hullámok hatásai kvarc és olivin mintákon.
35. 2005. március 10.: Werner Halter (University of Zürich): LA-ICP-MS analyses of silicate inclusions: implications for processes in an andesitic magma chamber.
36. 2005. április 15.: Siklósy Zoltán (MTA, Geokémiai Kutató Laboratórium): Paleoklimatológiai vizsgálatok magyarországi cseppköveken.
37. 2005. április 29.: Dégi Júlia, Török Kálmán, Kodolányi János, Badenszki Eszter (ELTE, Kozettan-Geokémiai Tanszék): Granulit xenolitok a Balaton-felvidékrol.
38. 2005. május 13.: Szilágyi Veronika (ELTE, Kozettan-Geokémiai Tanszék): A szinkrotron analízis alkalmazási lehetőségei az archeometriában.
39. 2005. május 20.: Dr. Krézsek Csaba(ROMGAZ, Babes-Bolyai Egyetem): Az Erdélyi-medence fejlődéstörténete.
40. 2005. október 28.: Dr. Harangi Szabolcs (ELTE Kozettan-Geokémiai Tanszék): Szupervulkánok - valóság vagy képzelet?
41. 2005. november 25.: Dr. Ioan Seghedi (Romanian Academy, Institute of Geodynamics): Neogene-Quaternary magmatism and geodynamics in Carpathian-Pannonian region
42. 2005. december 16.: Tóth Attila (ELTE Kozettan-Geokémiai Tanszék): Spinell- és gránát-tartalmú piroxenit xenolitok a Persány-hegységből (Kelet-Erdélyi medence)
43. 2006. október 6.: Kovács István (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék és Research School of Earth Sciences, The Australian National University, Canberra): Paleogén-korai miocén magmatizmus és geodinamikai kapcsolata az Alp-Kárpát-Pannon-Dínári térségben és következtetések a középső miocén vulkanizmusra

****************************************************************************************************************************

2006. tervezett őszi program

szervezés alatt

**************************************************************************************************************************

2006. október 27. (péntek) 13.00 óra:

M. Tóth Tivadar

(Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék)

Repedezett metamorf rezervoárok a Békési-medence északi peremén

szerző által megadott összefoglaló:

Az Alföld aljzatát alkotó metamorf kőzettestek nagyfokú repedezettségük miatt kiváló fluidum tároló és vezető képződmények. A Szeghalom, Mezősas, Dorozsma környéki aljzat kiemelkedések sok további mellett régóta ismert szénhidrogén tárolók, a jánoshalmi metamorf hát mint potenciális hulladéklerakó terület merült fel, és napjainkban egyre több aljzati tároló geotermikus hasznosítása válik időszerűvé. A kőzettani felépítésükben, szerkezet-fejlődésükben rendkívül komplex aljzati tárolók elemzésének célja kettős. Egyrészt részletes petrológiai vizsgálatokkal célunk a kőzetek metamorf fejlődésének tisztázása, a kőzetváz felépítésének rekonstrukciója a 3D-ban. Ez alapján mikrotektonikai, fluidum zárvány vizsgálatokkal, a töréshálózat matematikai alapú szimulációjával célunk a paleohidrológiai és a recens hidrodinamikai viszonyok elemzése.
A Békési-medence északi peremén a kiemelt metamorf hátakat alapvetően öt fő kőzettípus építi fel, melyek metamorf fejlődéstörténete részletes termobarometriai számítások és modellezések alapján lényegesen eltér egymásétól. A mozaikos felépítésű aljzat önálló fejlődésű blokkjai poszt-metamorf tektonikai mozgások során kerülhettek egymás mellé. A kőzetek különböző reológiai tulajdonságai miatt repedezettségük is lényegesen eltér egymásétól; míg egyesek jó vezető tulajdonságúak, mások lényegében impermeábilis viselkedésűek. A töréshálózat modellezés és a fluidum zárvány vizsgálatok egymás mellett létező, nem kommunikáló repedésrendszerek létét igazolják. Ezek alapvetően meghatározzák az aljzati tárolók jelenlegi hidrodinamikai viselkedését.